Franchise alapfogalmai

dátum 2005-05-24 idő 16:03

A tudás megosztása és a hálózati hatékonyság

A II. BuyBrand Show és Nemzetközi Franchise Kiállítás konferenciaprogramján elhangzott előadás teljes szövege.

Tisztelt Vendégek! Kedves Érdeklődők! Gyakorlati térről egy kicsit elméleti vizekre fogunk most evezni. A tudás megosztása és a hálózati hatékonyság témakörről fogok beszélni.


Azt mindenki tudja, hogy a franchise a legigazábban hálózatnak tekinthető. A hálózat lényegét verseny és kooperáció együtteseként fogom föl. A kooperáció az, ami leginkább konfliktust szokott okozni, mert ugye a hálózati tagok az előző előadónál is hallottuk, független, jogilag önálló és profitorientált egységek együttműködése. Tehát ellentétes érdekeket kell a kooperációba bevinni. Egyetlen egy dologra fókuszálok.
Azt állítom és azt mondom, hogy a hálózat hatékonysága többek között sok mindentől függ, de az egyik komponense az, hogy milyen hatékonyan osztják meg a hálózati tagok egymás között a tudást. Tehát kiemelten csak a tudás megosztására fogok figyelni. A tudás megosztását, ellentétben - ha hiszik, ha nem -, az irodalomban leírt tételekkel szemben, szervezetek osztják meg egymással. Azt állítom, hogy a tudás átadása, átvétele emberek között, emberi cselekvés. Majd később kiderül, hogy ezt miért hangsúlyozom.
Tehát szimbolikusan ugye két kis gombócot rajzoltam. Emberek között történik. Különböző szemléleteket fogok bemutatni, hogy akik próbálnak valamilyen választ adni arra, tehát erre az előző kérdésre, hogy mitől függ a tudásmegosztás hatékonysága. Az egyik ilyen megközelítés azt állítja, hogy attól függ, hogy mi a tudás típusa, amit átadok. És itt alul fölsoroltam néhány csoportot. Tehát például a Know-how átadása. A másik azt mondja, hogy business practicies, tehát szakmai, üzleti tapasztalatok átadása. A harmadik azt mondja, hogy attól függ a tudásmegosztás hatékonysága, hogyexplicit, vagy rejtett tudást adnak át. Ezt talán nem kell elmondanom, mindenki tudja. Explicit az a könyvben leírt, kifejezett, megvásárolható. Illetőleg van, aki azt mondja, hogy az átadott tudás mennyiségétől függ.
Lépjünk tovább. Egy másik megközelítés azt mondja, hogy a tudásmegosztás hatékonysága attól függ, hogy hány lépcsőn megy keresztül a tudásmegosztás folyamata, minthogy ez egy folyamat. Tehát méghozzá egy többlépcsős folyamat. Ugye azt mondja, hogy keresztül kell mennünk ilyen fázisokon, hogy előbb föl kell tárnunk a tudás forrását, ugye most a franchise esetében adott, mert tudjuk, hogy a franchise-átadó az, aki indulásképpen egyszer, meg folyamatosan átadja a tudást. A tényleges tudásátadás után következik a hasznosítás. Tehát ez egy folyamat, amelynek különböző lépéseiben költségek merülnek föl, amelyek csökkentik a tudásátadás hatékonyságát.
Van egy kommunikációs szemlélet. Ugye a tudás megosztása az emberek közötti kommunikációként is felfogható. És a kommunikáció-elméletből ismert különböző zörejek keletkezhetnek. Ugye maga a tudásátadó - ugye most mindenki gondolatba behelyettesítheti a franchise-átadót -, ami tudást ő át szeretne adni, azt kódolni kell, mármint az üzenetét az átvevő felé. Ha netán nem pontosan kódolja, akkor félreértések keletkezhetnek. A fogadó oldaláról - ide gondoljuk mögé a franchise-átvevőt -  dekódolni kell ezt az üzenetet. Biztos találkoztak már a gyakorlatban azzal a problémával, hogy én valamit mondani akarok és a másik valami mást ért alatta. Tehát körülbelül ez a probléma jelenik meg ebben a megközelítésben. Ugye még azt sem mindegy, hogy milyen eszközökkel, technikával közvetítem, e-mailen, telefonon, vagy pedig személyesen. Ugye azt is mindenki tudja, hogy a személyes tudásmegosztás, tudásátadás az valahol mindighatékonyabb, mint e-mailen, telefonon, hiszen ebben az esetben mindenféle félreértés keletkezhet.

Egy következő szemlélet, aminek a neve; szervezetelméleti, tanulási elmélet a tudásátvevő személyére figyel. Azt mondja, hogy a tudásátvevő személyének különböző szellemi képességei vannak. És attól függ, hogy - talán megint nem kell lefordítanom köznapi szóhasználatra -, hogy mennyire érti meg, ez a megértés képessége, hogy megérti-e azt, amit mondok. A hajlandóság az elfogadásra, ezt úgy mondanám, hogy megértettem, de elutasítom. Nem értek vele egyet vagy egyetértek, és hogyha egyetértek, akkor jön a harmadik lépés a hasznosítás képessége. Tehát megértettem, amit a másik mondott, egyet is értek vele, de még mindig van egy harmadik lehetőség, hogy nem biztos, hogy van megfelelő képességem a hasznosításra. Most ugye megint odahelyettesítik mögéje a franchise-átvevőnek a szellemi képességeit. Mindent megért, el is fogadja, de hasznosítani is tudni kell azt az átvett tudást.

Ezt csak nagyon röviden megemlítem, hogy természetesen még sok más nézet van, hogy mi mindentől függ a tudásmegosztás hatékonysága. Gyakorló üzletemberek részére ugye nem biztos, hogy mellékes, hogy milyen a jókapcsolat. Vannak-e megalapozott kapcsolatok, ismert régi iskolatárssal, kollégával, baráttal történik ez az üzleti megállapodás, megegyezés, ilyen esetben sokkal simábban mennek a dolgok, mint ha teljesen vadidegennel lépek franchise kapcsolatba, - mint hallottuk az előző előadó említette, ugye a korrektség az mennyire fontos.
szociális kohézió a már létező kapcsolati rendszeren belül: a kérdés az, mondanám talán úgy, hogy milyen elkötelezettséggel vagyok a vállalat iránt, és a megkapott tudást nem teszem-e a zsebembe és inkább hasznosítom a cég javára.
Ugye a harmadik dolog a kapcsolatépítő magatartás; ez megint egy picit személyiségjegyekhez tartozik; mennyire vagyok nyitott, mennyire vagyok befogadó, mennyire vannak ilyen képességeim. (Megszereztem a tudást, de nem vagyok hajlandó az üzlettársaimat, vagy esetleg az alkalmazottaimat szépen, rendesen betanítani. Jó. Menjünk tovább.)

Következik egy rendszerelméleti megközelítés. Ez egy nem szokásos dolog, a tudásmegosztás. Visszatérek a legelső pontban állítottra, hogy a tudás megosztása az emberi cselekvés. És a közgazdaságtanban az a divat, hogy az embereket önérdekkövető egyéneknek tételezzük föl. Akkor most kérdezzék meg önmaguktól is, hogy én, aki átadom a tudást, miiért is adom át?
Ugye persze a valóságban, gyakorlatban van egy szerződéskötés és egy üzleti motiváció.  A tudás megosztása, még egyszer; ugye szerződéseket szervezetek kötnek egymással; franchise-átadó és franchise-átvevő.
Ám a tudás megosztása nem szervezetek között zajlik, hanem egyének között. Tehát a franchise-átadó szervezetnek valamelyik tagja az, akit megbízok azzal, hogy egyszer, továbbá folyamatosan tudást adjon át az átvevő felé. Na most, ez az egyén, aki a tudását átadja, az emberi magatartásától függ. Normáktól. Megmondom őszintén, hogy nagyon sokféle norma van. Kulturális, családi hagyományoktól kezdve én háromfajta normát emelek ki: a piaci normát, a bürokratikus és a reciprocitás normáját. Azt mondom, hogy a tudás átadása akkor hatékony, hogyha az a személy, aki rendesen átadja a tudását egy másik - mondjuk a franchise-átvevő oldalán lévő - személynek,  akkor annak mint hálózati rendszernek a tudástőkéje gyarapodását előidézi. Na, most én ezt elneveztem releváns tudásnak. Ehhez képest, hogyha tökéletlenül kevesebb tudást ad át, azaz nem minden tudást ad át, akkor én azt mondom, hogy tudásvisszatartás történik, és akkor ez az előbbi helyzethez képest már nem hatékony.

Nézzük meg a tudásvisszatartást. A tudás visszatartását próbáljuk a továbbiakban keresni, hogy mikor, miért fordulhat elő, hogy nem mindent mond el, nem pontosan mondja el, vagy a releváns tudás egy részét visszatartja. Piaci szabályok, ugye a piaci magatartás, a magatartásomat a piaci törvények határozzák meg, azt ugye fogalmazzuk így egyszerűen, hogy a racionális kalkulus.
Profit, haszonszerző magatartás. Gondoljanak bele, hogyha véletlenül piacról vásárolnak tudást, ki az ördög tudja ellenőrizni, hogy a befizetett pénzükért megkapják-e azt az ígért tudást, vagy kevesebbet. Azért vásárolok tudást, mert valamit nem tudok. Ezért nem vagyok abban a helyzetben, hogy pontosan ellenőrizni tudjam, hogy mindent megkaptam-e. Tehát azt mondom, hogy ebben az esetben lehetséges a tudásvisszatartás, ugye ezt egy ilyen "tanár-diák viszony" szimbólummal tudjuk jelölni.

Bürokratikus koordináció. Ez igen jellemző, a franchise-rendszerekben kifejezetten, például a Mc Donald's-ban a felülről utasított tudásátadás. Ezt mondjuk szebben úgy hívjuk, hogy bürokratikus. Na most, amikor fölülről utasításként jön a tudásátadás, ugye a franchise-átvevő igazgatója megbíz három személyt, kijelöl, azt mondja, hogy ti vagytok azok, akik a franchise-átvevőnek átadjátok a tudást. És mivel ez egy utasításra történő tudásátadás, fennáll a lehetősége ismételten, csak most más ok miatt. Fennáll a lehetősége, hogy nem tökéletes és nem pontos a tudásátadás.
Ez bizonyos félelmekből adódik a bürokratikus utasítás esetén, mert ekkor a magatartásomat az motiválja, hogy pontosan elmondok-e minden tudást vagy nem. Az motiválja elsődlegesen, hogy én a főnökömnek szeretnék megfelelni. Az a legfontosabb. A főnökömnek szeretnék leginkább megfelelni, de úgy, hogy hát nem biztos, hogyha nem ellenőrzi, hogy mindent elmondtam-e, akkor én esetleg a tarsolyomban tartok bizonyos tudást. Viszont, ha netán ellenőrzi, akkor pedig lehetséges, tehát nem mondom, hogy nem történik meg a teljes tudásátadás, de akkor pedig attól félek, hogy esetleg engem majd másvalakivel helyettesít. Tehát a főnöktől való függés, egyszerűen így mondanám, elsődleges és ennek fényében variálok, hogy kezem-lábam töröm és mindent beleadok, vagy pedig csak úgy tessék-lássék munkát végzek.

A harmadik eset, amikor olyan szép ez a reciprocitás, ugye mondjuk így egyszerűen önként és dalolva. Amikor senki nem utasít senkit, amikor nem is vásárlásról van szó, hanem szívességi kapcsolatokról és pontosan ez az, ami a legolcsóbb és a leghatékonyabb. Én csak finoman ennyit írtam, hogy a tudás visszatartás nem jellemző. Nem mondtam azt, hogy nem fordulhat elő, de nem jellemző. Foglaljuk össze ezt egy táblázatban, amit eddig elmondtam a piaci, a tudásmegosztás, a kapcsolat jellege, a modell ez egyirányú. Magatartási szabálya racionális kalkulus és lehetséges a tudásvisszatartás. Bürokratikus utasításra történő tudásmegosztás esetén, ugye vertikális alá-, fölérendeltségi viszony van a szereplők között. Én elsődlegesen a feljebbvalóm jóindulatára figyelek. Na most, a reciprocitás ami viszont, ugye nyilván megkérdezhetik, hogy mikor és létrejön-e önmagától.
Hát, melyiket válasszam, én természetesen azt mondom, hogy a tudásmegosztás akkor a leghatékonyabb, hogyha a felek önként és dalolva kölcsönös szívességből megteszik egymás felé. Tehát úgymond nem kell őket utasítani, meg nem pénzért vásárolom. Na most, mit csináljon egy menedzser, hogyan lehet ilyen szituációt előállítani, amikor úgymond a tudásmegosztás a személyek között, mindkét fél szívességből, baráti alapon, régi ismeretségi alapon utasítás nélkül megteszi.
Részemről nem tudok erre a kérdésre válaszolni, pontosabban nagyon sok lehetséges válasz van, az irodalom nagyon sokféle kísérletet tesz arra, hogy hogyan lehet úgy elősegíteni a tudásmegosztást, hogy az ilyen szívességi, kölcsönös szívességi alapon történjen.

Köszönöm a figyelmüket.

Dr. Kocsis Éva
Budapesti Corvinus Egyetem



vissza a hírekhez


Kiemelt hírek

összes hír
A régió szennyesére pályázik a magyar mosoda-hálózat
dátum 2018-04-16 idő 12:23

Az önkiszolgáló mosodák térnyerését jól szemlélteti, hogy a Bubbles, több mint 50 ezer regisztrált felhasználóval rendelkezik.



Legolvasottabb hírek

összes hír


Franchise tanácsadás

További hírek

A know-how meghatározása
dátum 2012-12-14 idő 17:46

A "know-how" nem szabadalmaztatott tapasztalati információk olyan csomagját jelenti, amely a gyakorlat és a Franchise Rendszergazda ellenőrző vizsgálatának eredményeként jön létre és amely titkos (2), értékkel bíró (3) és azonosított (4).

Védjegy, márka, branding
dátum 2012-12-14 idő 17:45

A franchising termékek és/vagy szolgáltatások és/vagy technológia piacra juttatásának (marketingjének) olyan rendszere, amely jogilag és pénzügyileg különálló és független vállalkozások, a Franchise Rendszergazda (Franchisor) és Egyéni Franchise Vállalkozói (Egyéni Franchisee) közötti szoros és folyamatos együttműködésén alapul...

A franchise működési kézikönyv
dátum 2012-12-14 idő 17:43

A rendszergazdának át kell adnia franchise partnerei számára üzleti tudását (know-how), tapasztalatát, amelyet megfelelően dokumentálnia kell. Egy franchise kézikönyv elsődleges szerepe, hogy támogassa az átvevő üzleti vállalkozásának működését, megkönnyítse annak munkáját.

A franchise szerződés
dátum 2012-12-14 idő 17:41

Ahhoz, hogy Ön franchise átvevővé válhasson, jogi megállapodást kell kötnie a franchise átadóval. Ez az írásban foglalt megállapodás a franchise szerződés.A franchise szerződés három alapvető szempontot tartalmaz...

A franchise előnyei és hátrányai
dátum 2012-12-14 idő 17:36

Mi adja az alapvető motivációt egy franchise hálózathoz való csatlakozáshoz? A franchise-ban az átvevő nemcsak egy ismert márkanevet és egységes arculatot vesz át, hanem a rendszergazda kidolgozott üzleti modelljét, tapasztalatát, tudását, valamint hírnevét. Ez valódi garanciát jelent.