Hírek, aktualitások

dátum 2014-01-09 idő 10:25

A franchise szerződésről leendő átvevőknek (II.)

Ahhoz, hogy Ön franchise átvevővé válhasson, jogi megállapodást kell kötnie a franchise átadóval. Ez az írásban foglalt megállapodás a franchise szerződés (részlet a Franchise vállalkozás c. könyvből - szerzők: dr. Mandel Katalin és Dr. Darázs Lénárd).
 

Atipikus szerződés

 
A franchise megállapodás ún. atipikus szerződés. Ez azt jelenti, hogy a franchise szerződés egyetlen jogszabályban sem szabályozott szerződés, és a franchise jogviszony szokásos tartalmában nem köszönnek vissza a szerződéstípusok ismérvei. A legtöbb ország gyakorlatához hasonlóan a franchise szerződésre vonatkozó önálló jogi szabályozás hazánkban tehát nincs, így egy, a közvetlen jogi szabályozáson kívüli, közvetlen jogforrási alapokat nélkülöző témakörről van szó.
 
Megjegyezzük, hogy a nemzeti jogokban több helyen és esetben felmerült a franchise szabályozás szükségességének kérdése. Vannak országok, így Románia, Kína, Oroszország, ahol a franchise szerződés jogi normákba foglalásával próbálták megteremteni a franchise vállalkozási formát, mondhatjuk: mérsékelt sikerrel. Az olaszok, a spanyolok, a kanadaiak, valamint az USA-ban a franchise kérdéskörének csak egyes aspektusai (szerződéskötés lebonyolítás kérdésének) szabályozásával próbálkoznak. Legelterjedtebb azonban az a helyes megoldás, amely szerint a franchise jogviszonyt szerződéstípusként nem szabályozzák, és a franchise jogviszony tartalmi meghatározását rábízzák az államok az üzleti gyakorlatra és az etikai normákra. Németországban, Hollandiában, Portugáliában vagy a skandináv országokban nem is nevesítik a franchise jogviszonyt, de ennek ellenére komoly franchise üzleti gyakorlat található ezekben az államokban is.
 
 
A nemzetközi jogi környezetet is figyelembe véve tehát a közvetlen jogi szabályozás hiánya Magyarországon szervesen illeszkedik a nemzetközi gyakorlatba, mivel lényegében minden fontosabb jogrendszer ezt a megoldást követi. Ugyanakkor Magyarországon is felmerült a jogi szabályozás esetleges szükségességének a kérdése, hiszen az új Polgári Törvénykönyv előkészítése során megnyílt a lehetőség a szerződéstípusok újraszabályozására. A helyes végső álláspont szerint a franchise-t, mint önálló jogviszonyt, mint önálló szerződéstípust az új Ptk. sem fogja szabályozni és nevesíteni. Ennek oka az, amit a későbbiekben még részletesen bemutatunk, hogy e franchise jogviszony pontos jogi tartalmi meghatározása valójában nem lehetséges. Nincsen egzakt módon meghatározható szolgáltatás és ellenszolgáltatás, a jogviszony összetettsége meghaladja azt a komplexitási fokot, hogy a franchise jogviszony fogalmi meghatározása lehetséges lenne.
A helyzetet csak tovább bonyolítja az egyes franchise típusok által előidézett további strukturálódás. A franchise önmagában is, és az adott rendszer egészére vonatkoztatva is, egy sűrűn szőtt szerződési hálónak tekinthető. Mindezekre figyelemmel rögzíthető, hogy a franchise jogviszony alkalmatlan annak bármiféle polgári jogi kodifikálására. Így megmarad a magyar jogban az a fenntartás nélkül helyeselhető és a nemzetközi gyakorlattal összhangban álló megoldás, amely szerint a franchise közvetlen jogi szabályozásban nem részesül, így nincsenek rá vonatkozó követlen jogforrások, jogi normák és szabályok.
 

Közvetett jogforrások

 
Az, hogy a franchise szerződés nincsen nevesítve és közvetlenül szabályozva a jogszabályokban, nem jelenti azt, hogy a franchise jogon kívüli terület lenne, és ne lenne közvetett jogforrása. A franchise jogviszony megítélése során ugyanis közvetett jogforrásnak kell tekintetünk az alábbi jogi normákat.
 
A franchise magánjogi tartalmát közvetett módon befolyásolja a polgári jogi szabályozás:
 
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény, valamint az ezt valószínűleg 2014. március 15.-étől felváltó Új Polgári Törvénykönyv a franchise jogviszonyokra is alkalmazandó.
Ugyancsak alkalmazni kell a franchise jogviszonyok vonatkozásában a szellemi alkotásokkal összefüggő joganyagot, így különösen a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt, valamint
a védjegyek és árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényt, továbbá számos más jogszabályt.
Ahogy az alábbiakban erre részletesen utalunk, a franchise megítélésében komoly és meghatározó szerepet töltenek be a verseny jog normái. Így a franchise jogviszonyok alakításában közvetett jogforrási szerepet tölt be a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. LVII. törvény, valamint
a vertikális kartellek vonatkozásában az 55/2002. (III. 26.) Korm. rendelet a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesüléséről.
Amennyiben a franchise Európai Uniós vonatkozásokkal rendelkezik, és emiatt az adott feltételek szerint közvetlenül az EU jogot kell alkalmazni, úgy a franchise jogviszonyok tartalmát közvetett módon befolyásolja az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Lisszaboni Szerződés) 101. Cikke, valamint az Európai Bizottság 330/2010/EU rendelete (2010. április 20.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról.
A franchise jogviszonyok tartalmának alakulásában a fent említett fontosabb közvetett jogi normák mellett meghatározó szerepet kapnak az etikai szabályok.
 

Franchise vállalkozás - könyv

 
Hosszú várakozás előzte meg a könyv megjelenését, de végre elérhető a Magyar Franchise Szövetség gondozásában megjelent kiadvány. A Szövetség titkárságán személyesen is megvásárolható, vagy postai úton megrendelhető, de a Líra könyvesboltok polcain is találkozhatnak vele az érdeklődők.
 
 
A könyv régi hiányt kíván pótolni. Nemcsak a franchise alapfogalmait írja le szakszerűen és minden vállalkozó szellemű olvasó számára érthető módon, hanem tartalmában kitekint a franchise etikai normáira, előírásaira, jogi kötelezettségeire és következményeire is. A kiadvány a hazai franchise-irodalom legfontosabb összefoglaló munkája, melyet sikerrel forgathat a magyar piacon működő közel 350 franchise hálózat menedzsmentje, és a nagyjából 20 ezer, átvevő partnerként működő vállalkozó, és mindazok, akik érdeklődnek a franchise vállalkozások, a franchise vállalkozási forma iránt.
 
A könyv szerzői: dr. Mandel Katalin, a Magyar Franchise Szövetség főtitkára, és dr. Darázs Lénárd a Magyar Franchise Szövetség Etikai és Jogi Bizottság elnöke, ügyvéd, egyetemi docens (ELTE).
 
A könyvrendelés feltételeiről a következő linken olvashat további részleteket.
 
Forrás: franchise.hu


vissza a hírekhez


Kiemelt hírek

összes hír
Franchise Börze - Ahol tuti recepteket találhat egy sikeres vállalkozáshoz!
dátum 2018-01-10 idő 13:30

2018. február 1-én újra franchise kiállítást szervez a Magyar Franchise Szövetség.



Legolvasottabb hírek

összes hír


Franchise tanácsadás

További hírek

Turán nyitotta meg legújabb egységét a Stilianos Babauszoda.
dátum 2018-01-18 idő 17:17

2018. Január 15-én a Stilianos Babauszoda Franchise 7. egységeként kezdte működését a Stilianos Babauszoda Tura.

A Franchise Börzén kedvezménnyel lesz megvásárolható a Franchise Vállalkozás című könyv
dátum 2018-01-18 idő 16:35

A franchise iránt érdeklődők számára alapvető ismereteket tartalmazó olvasmány 25% kedvezménnyel lesz kapható a kiállítás helyszínén.

Hatalmas az érdeklődés a 10 év után újra megrendezendő Franchise Börze iránt
dátum 2018-01-17 idő 14:28

A Magyar Franchise Szövetség hiánypótló bemutatkozási lehetőséget nyújtó rendezvénye olyan sikeres, hogy már szinte az összes kiállítói stand foglalt.

Piacvezető robotgép forgalmazásához keres partnereket a Thermomix
dátum 2018-01-17 idő 12:39

A legintelligensebb robotgép immáron Magyarországon is elérhető.

Ezen túl magánszemélyek is hirdethetnek a Duna House honlapján
dátum 2018-01-16 idő 12:20

Március végéig bruttó 1990 forintért árulhat a nagyközönség házat, lakást, ingatlant, 30 napon át a Duna House honlapján.