Hírek, aktualitások

dátum 2016-08-18 idő 09:33

Kávézási trend: már a sarokig is lusták vagyunk lemenni

Az alábbi cikk a Cafe Frei oldalán, és a kávézó kávélapjában is fellelhető. Cikkünkben a teljes írást emeljük át, hogy minél többen megismerhessék a kávézás új trendjeit.

A „gyere hozzám kávé” kényelme
 
Kávé elvitelre? Vagyis „take away” kávé? Lassan idejétmúlt elképzelés lesz belőle a világ elkényelmesedő, gazdagabbik felén. Mert már el sem fogunk menni érte, hanem inkább a kávé jön hozzánk, a mi közelünkbe. Belebotlunk majd mindenhol, amerre csak járunk. Vonaton, kocsiban, egyetemi parkokban, az előadóterem előtti sarkon, szinte mindenhol.
 
       Eltartott néhány napig, amig megemésztettem. Mármint a gondolatot. A meghéjazott, és műanyag dobozba fóliázott narancs ötletét, amit az amerikai Whole Foods hozott forgalomba. A természetes héja helyett a narancs kapott inkább egy másikat, műanyagból (nagy felháborodás lett belőle), amit persze sokkal könnyebb „meghámozni”, mint az eredetit. Hiszen a műanyag fóliát csak le kell tépni, egyetlen mozdulattal.
       Ennyit a környezettudatos életről egy bio-boltban.
       Az eredendően hollywoodi sztárok kedvenc szupermarketjeként induló, aztán az organikus élet tisztaságáért jelentős felárat fizetni hajlandó amerikai, kanadai és brit közönség zarándokhelyévé vált Whole Foodsban a közelmúltban elkezdték meghámozni a „melós” gyümölcsöket.
       Mert rájöttek, hogy a jólét bizonyos szintjén már hiába bio, természetes és organikus bármi, ha közben munka van vele (értsd, időrabló módon meg kell héjazni), akkor az emberek kevésbé veszik meg. Aki járt már ilyesféle üzletekben a világ „elkényeztetett” pontjain (jelenleg 431 Whole Foods üzemel), annak bizonyára feltűnt, hogy a gyümölcsök annál olcsóbbak, minél több energiába kerül megenni őket. Meghámozni, héjazni, darabolni és hasonlók.
       Amerikában például az alma, a szőlő és a málna számítanak a legdrágább gyömölcsöknek (egy kiló alma akár 6-7 dollár is lehet), mert csak meg kell mosni, és már ehető is. Viszont például a ritkább, messzebbről hozott és sokkal különlegesebb mangót (azt gondolnánk, hogy értékesebb) utánunk „hajítják” egy dollárért, mert „nehéz” megenni. Hámozni kell, szeletelni, darabolni, és a magjától elválasztani. Micsoda „meló”.
       Úgyhogy ezért olcsó!
 
Lassan a kávéval is valami hasonló történik. Egyelőre nem olcsóbb lesz, de mindenképpen sokkal kényelmesebben fogyasztható. „Meghámozzák” – mondták erről az amerikai barátaim.
       Az ellustuló közönség, amelyik fel sem fogja, hogy micsoda szerencsés élete van, hiszen például a mangóval kapcsolatban nem az a problémája, hogy nem tudja megvenni, hanem hogy túl bonyolult megenni, nos, ez a közönség egyre inkább azt várja el, hogy a kávéjáért se kelljen „elcaplatnia”.
       Az jöjjön inkább házhoz.
       Ezért egyre több kávézóhálózat kísérletezik azzal, hogy futárral, termoszban szállítsa ki a forró kávét. Felszaladjon vele az irodába, és a kezünkbe nyomja az íróasztalnál.
Sokat elmond erről az elkényelmesedő fogyasztói attitűdről a világ legnagyobb kávézóláncának, a Starbucksnak az a nemrégiben nyilvánosságra került kalkulációja, mely szerint a közeljövőben Amerikában nyíló kávézói 60 százaléka lesz „drive-thru”. Vagyis ki sem kell szállni a kocsiból, egyszerűen csak a rendelő-ablak mellé hajtunk az autóval, és felnyaláboljuk a papír-poharas italt.
60 százalék!
       A Starbucks egyébként már régen kísérletezik azzal (tegyük hozzá, nagy sikerrel), hogy az amerikai egyetemeken lakókocsikba telepített mobil kávézókat üzemeltessen, mert azok napközben oda tudnak gurulni, ahol a diákok éppen tartózkodnak. Hiszen ők már nagy kényelmükben nem jönnek...
       A mobil kávézók reggel leparkolnak a kollégium épülete előtt, később a nagy előadótermek bejáratánál a campuson, aztán délután a parkok szélén, ahol a diákok a fáradságos nap után leheverednek a fűben.
       Megy utánuk a kávé, mert ők már lusták elmenni a kávéjukért.        Lépni párszáz métert. Természetesen precíz statisztika létezik arról, hogy az amerikai egyetemisták büfékben elköltött pénzéből 18 százalék megy el kávéra. Vagyis nagy tételről van szó, tehát megéri lakókocsi-kávézókat fejleszteni, aztán sofőrrel a diákok útvonalát követni.
       Svájcban például, hogy ne csak Amerikáról gondoljuk azt, hogy a jólét kényelmessé tesz, nemrégiben olyan kétemeletes kávézókocsikat kezdtek a vonatszerelvények vagonjai közé illeszteni, ahol a székek barnák (pörkölt kávé színűek) és hófehérek (tejhab árnyalatúak). A kávégép az alsó szinten gőzölög, mert ott így is, úgyis belebotlik az utas, mielőtt felmenne a helyére. Néhány extra lépcső jár ugyan a kétemeletessé alakuló vasúti kocsik bevezetésével, hiszen a kávévásárlás után mostantól emeletet kell „mászni”, viszont a kávé legalább útba esik. Nem kell elmenni érte, kitérőt tenni.
       Felszállás előtt a pályaudvaron elcaplatni a kávézóba... hát az már túl messze van a mai rohanó életünkben. Az a múlt érthetetlen, időpocsékoló emléke!
       Tele a világ hasonló példákkal. Nizzában például (ahol nemrégiben nyílt meg az első Cafe Frei) működik egy olyan biciklis kávézó, ahol az öltözőszekrények mellé telepítettek kávézót. A bicajosok kicsit kiizzadva megérkeznek a nizzai kikötőbe, elkezdenek átöltözni, és voilà, ott a kávé. Odajött az öltözőszekrényünk mellé.
       Világtrend ez, úgy tűnik. A „gyere hozzám kávé” kényelme.
       Újabb és újabb ötletek, soha-sem-képzeltük-volna helyszínek a kávézók számára. Dubaiban például az ottani partnereink sokáig fontolgatták, hogy a Bentley autószalonban és szervízben (Dubai ugyebár... vagyis Bentley, mert ott nem Skodával járnak az emberek), szóval hogy ott kellene megnyitni az első Cafe Freit, hiszen kávéért a sivatagi forróságban már nem mennek el az emberek, de kocsit mosni, javítani, kereket felfújni és hasonlók, hát azért még megmozdulnak.
       Végül egy irodaházban nyitunk majd, közvetlenül a harmincemeletes épület központi liftje mellett, mert az a biztos tipp. Lusta népek nem járnak lépcsőn, hanem lifttel. Ott legyen tehát a kávézó, ne pedig a főbejáratnál, a lépcsőház mellett, mondták a barátaink Dubaiban, és mivel még frissen élt bennem a műanyag „héjba” csomagolt amerikai narancs emléke, nem is akartam velük vitatkozni.
       Igazuk van.
       Legyen a Cafe Frei a lift mellett. Bár valószínűleg az lenne a legjobb, ha elférnénk bent a liftben...
 
forrás: cafefrei.com
Cimkék: brand, étel-ital


vissza a hírekhez


Kiemelt hírek

összes hír
Franchise képzéssorozat indul 2018 január 9-én
dátum 2017-12-12 idő 12:31

A Dakexpo Kft. gyorstalpaló franchise képzést indít induló hálózatok számára.



Legolvasottabb hírek

összes hír


Franchise tanácsadás

További hírek

Franchise képzéssorozat indul 2018 január 9-én
dátum 2017-12-12 idő 12:31

A Dakexpo Kft. gyorstalpaló franchise képzést indít induló hálózatok számára.

A Duna House adatai szerint 10,5 százalékkal nőtt novemberben a lakáspiac
dátum 2017-12-11 idő 10:16

Majdnem 12 ezer lakóingatlant adtak el novemberben.

Matrackuckó alvásszaküzletet nyitott Debrecenben
dátum 2017-12-07 idő 12:13

Újabb franchise üzlettel bővül a Matrackuckó franchise hálózat.

Tizenhatmillárd fölött a Diego árbevétele
dátum 2017-12-06 idő 11:16

A társaság 2020-ra külföldön megduplázza, Magyarországon pedig 100-ra növeli boltjaik számát.

A BITE bakery café nyerte el a 2017. év Széchenyi Vállalkozása Díjat
dátum 2017-12-05 idő 10:00

500 millió forint alatti kategóriában a BITE Bakery Café üzemeltetője, a Crown Foods Kft. nyerte el az Év Széchenyi Vállalkozása Díját.