Hírek, aktualitások

dátum 2015-02-26 idő 10:16

Miniszimpóziumot tartott a franchise-ról a Magyar Gyógyszerészi Kamara

A miniszimpózium célja, hogy a Kamara a franchise rendszerrel kapcsolatban olyan objektív véleményt alakíthasson ki, amit majd a tagság elé tárhat - hangzott el az MGYK az EGIS Látogatóközpontjában február 19-én tartott összejövetelén.
 
Az összejövetel – amelynek meghívottjai az elnökség tagjai és a területi szervezetek képviselői voltak – dr. Hankó Zoltán köszöntőjével vette kezdetét, aki elmondta, a miniszimpózium célja a franchise rendszerrel kapcsolatos helyzet feltárása és a vélemények ütköztetése az objektív kamarai álláspont kialakítása érdekében. Ezután a kamarai elnök röviden visszaemlékezett a franchise gyógyszerészeten belüli történetére.
Ez a kifejezés először az 1990-es évek elején vált közismertté, amikor több gyógyszertári központ vezetői a gyógyszertárak franchise rendszerben működtetésétől remélték befolyásuk megmaradását a patikaprivatizáció után is. Azonban ez a kezdeményezés akkor eredménytelenül zárult.
 
A köszöntő után a vitaindító előadások következtek. A sort dr. Sohajda Attila kezdte a „Trendek a gyógyszertári együttműködésben” című előadásával.  A gyógyszer kiskereskedelem fedezeti bevételeinek elemzése során egyebek mellett arra a megállapításra jutott, hogy a gyógyszertárak egy része a megfelelő gazdaságossági szint elérése érdekében együttműködést próbál kialakítani. Az együttműködés kezdetben beszerzési szövetkezetek, majd marketing típusú társulások formájában indult. Ezekben a személyi jogos gyógyszerész önálló döntési joga nem sérült. A franchise rendszert erős szerződéses kapcsolat jellemzi és elsődleges célja a franchise gazda és a franchise tag profitjának maximalizálása. A franchise lényegének nevezte, hogy van egy franchise gazda, aki bizonyos jogokat birtokol és van egy franchise gazda által kidolgozott feltételrendszert elfogadó franchise partner. A franchise kötelmi foka a szerződés szigorától függ.
 
Ezután dr. Nyíri László „Gyógyszertár és franchise” című előadása következett, amikor is a gyógyszerészi tevékenységgel kapcsolatban az „egészségügyi szolgáltatás vagy kereskedelem” témakörét járta körbe. Úgy látja, hogy a kereskedelmi jellegű gyógyszerészeti tevékenység egyre jobban veszélyezteti az önálló patikák gazdaságos működtetését. Ebben a helyzetben jelentkeztek az „inicializálók”, akik felajánlják segítségüket a franchise rendszer kialakításával. Az együttműködés legnagyobb nyertese azonban a nagykereskedő, aki egyben franchise gazda is, mert biztosan magáénak tudhatja a gyógyszertár rendelési állományát. A franchise terjedése, az „ár-káosz”, a reklámok tömege és az akciók térnyerése válsághelyzetet jelez abból a szempontból, hogy a gyógyszertárak és a gyógyszerellátás egyéb résztvevői keresik jövedelmezőségük megteremtésének és növelésének lehetőségeit. Fontosnak tartaná a gyógyszertári vállalkozások jövedelmezőségének központi intézkedésekkel történő további javítását, majd a gyógyszertárak kereskedelmi jellegű tevékenységének szigorúbb szabályozását.
 
A harmadik előadást dr. Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója tartotta. A cég egyik leányvállalata az ALMA franchise rendszer működtetője. Rögzítette: a franchise a Franchising Európai Etikai Kódex alapján pénzügyileg és jogilag egymástól független vállalkozók között létrejövő, szerződésben rögzített gazdasági együttműködési forma. Előadásában kitért arra, hogy milyen problémákra adhat választ a franchise rendszer, amellett, hogy jelentős időt szabadít fel a gyógyszerészek számára, amit a betegre fordíthatnak, szabályozott, mérhető, kontrollálható gazdasági működést biztosít, ami a csökkenő árrés-tömeg kompenzálását eredményezi. A beszerzési társulások és franchise rendszer közötti fő különbséget a szabályozottság fokában látja. A franchise szövetségben a tagok szorosan együttműködnek, és közös döntés alapján elfogadott szigorú keretrendszer szerint dolgoznak. A rendszer előnyeként említette továbbá, hogy a gyógyszerésznek nem kell tárgyalni a gyártók képviselőivel, komplex készlet-optimalizálási rendszer használhat és egyszerű, átlátható a rendelési folyamat, ami ugyancsak időmegtakarítást jelent egy gyógyszertár vezetőnek, és tovább növeli a betegellátás szakmai színvonalát, és a betegekre fordítható idő arányát a működés során.
 
A vitaindítókhoz kapcsolódóan számos hozzászólás, kérdés hangzott el. Például az, hogy a „szellemi szabadfoglalkozású” gyógyszerész és franchise hogyan kapcsolódhat egymáshoz?  Volt, aki felvetette, hogy a franchise gazdasági alapját a „gyártói fedezet átcsoportosítása” jelenti, ami a franchise gazda érdekei szerint történik és a nehezebb gazdálkodási helyzetben lévő kis és közepes gyógyszertárak a látszat ellenére versenyhátrányba kerülhetnek.
Szóba került, hogy a franchise gazda forgalomnövekedést vár el, ugyanakkor a gyógyszerforgalom országos volumene összességében több mint 20 éve stagnál. Szót ejtettek arról is, hogy mi van akkor, ha egy franchise rendszerhez tartozó patika közelében egy másik patika is ugyanahhoz a rendszerhez akar csatlakozni? Mivel ez a belső szabályozás miatt általában nem lehetséges, a korábbi „önálló patika kontra láncpatika” konfliktus helyébe a „gyógyszerész kontra gyógyszerész” konfliktus lép – annak minden következményével együtt.
Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy csak akkor lehet érvényesen franchise szerződést kötni, ha a franchise gazda sem közvetlenül, sem közvetve nem tulajdonosa a franchise tagnak.
Volt, akik annak a véleményének adott hangot, hogy a franchise idegen a gyógyszertáraktól, ugyanakkor volt, aki megjegyezte, a személyi jogos patikáknál is ugyanolyan szempont a forgalom növelése, mint a franchise hálózaton belül.
Az egyik hozzászóló felhívta a figyelmet arra is, hogy a franchise hálózatban számolni kell egy állandó hatékonyság fokozási kényszerrel. De vajon hol van az a pont, amit már nem tud a gyógyszerész felvállalni? – kérdezte.
 
A vita során a miniszimpózium moderátorai összevetették a jelenlegi franchise szabályozás legfontosabb jogi kereteit a személyi jogos gyógyszerész felelősségi körével, majd zárásként elhangzott, hogy folytatni kell a konzultációkat, hogy a Kamara a jogi, szakmai, gazdasági és etikai szempontokat is figyelembe vevő véleményt tárhasson a tagság felé.
 
Forrás: mgyk.hu


vissza a hírekhez


Kiemelt hírek

összes hír
A régió szennyesére pályázik a magyar mosoda-hálózat
dátum 2018-04-16 idő 12:23

Az önkiszolgáló mosodák térnyerését jól szemlélteti, hogy a Bubbles, több mint 50 ezer regisztrált felhasználóval rendelkezik.



Legolvasottabb hírek

összes hír


Franchise tanácsadás

További hírek

Május végén Moszkva válik a franchise-világ fővárosává
dátum 2018-04-18 idő 11:26

2018. május végén három jelentős nemzetközi esemény is megrendezésre kerül az orosz fővárosban. a THE MOSCOW FRANCHISE EXPO 2018, a THE WORLD FRANCHISE FORUM az Orosz Franchise Szövetség szervezése, és itt tartják meg a Franchise Világtanács (WFC) soron következő ülését is.

A régió szennyesére pályázik a magyar mosoda-hálózat
dátum 2018-04-16 idő 12:23

Az önkiszolgáló mosodák térnyerését jól szemlélteti, hogy a Bubbles, több mint 50 ezer regisztrált felhasználóval rendelkezik.

Május 10-én kerül megrendezésre a Magyar Franchise Szövetség tisztújító közgyűlése
dátum 2018-04-13 idő 12:45

A közgyűlésen Matthias H. Lehner, a Német Franchise Szövetség alelnöke, a Bodystreet alapító-tulajdonosa osztja meg a hálózatfejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatait.

Frozen Yoghurt hálózat kínálja értékesítésre az elmúlt 4 év alatt felépített franchise hálózatát
dátum 2018-04-13 idő 10:50

A koncepció öt egysége négy jelentős budapesti bevásárlóközpontban, valamint a budaörsi Korzó Auchan Kereskedelmi Központban is jelen van üzleteivel.

Folytatja az expanziót a SPAR
dátum 2018-04-12 idő 17:11

Idén tavasszal Kecskeméten és Budapesten nyitott egy-egy új áruházat a SPAR Magyarország. A vállalat további öt szupermarketjét pedig kívül-belül megújította, hogy még inkább kiszolgálja a megváltozott fogyasztói igényeket. A modernizációs programjára 2018-ban eddig több mint 2,1 milliárd forintot fordított a SPAR.