Hírek, aktualitások

dátum 2018-02-07 idő 10:29

Panaszkodnak a falvak, hogy három napra bezár a bolt – máshol még ennek is örülnének.

Több száz olyan település van az országban, ahol már az is nagy hír volna, ha lenne egy olyan bolt, amely heti két-három napra bezár. A legszegényebb helyekre a nagy üzletláncoknak nem éri meg elmenniük, de a kisboltok is egyre nagyobb bajban vannak, így egyre több az olyan hely, ahonnan 20-25 kilométert is kell utazni egy boltig.

így egyre több az olyan hely, ahonnan 20-25 kilométert is kell utazni egy boltig.

Még szerencsések is azok a települések, amelyeken hetente napokra bezárnak a boltok – legalábbis ha ezt a legszegényebb helyekről nézzük. Van, ahol az is lehetetlennek tűnik, hogy heti három-négy napon nyitva tartson egy üzlet. De olyan részei is akadnak az országnak, ahonnan 20-40 kilométert kell utazni, hogy ne csak mozgóárusnál vagy az uzsorásoknál lehessen vásárolni.

Az ország legszegényebb helyei szinte láthatatlanok az üzletláncok térképein. Ezt szinte szó szerint is lehet érteni: amikor egymás mellé tesszük a láncok áruházkeresőinek térképeit, négy olyan területet is találunk az országban, ahol több tucat kilométeres körzetben szinte senkinek sem éri meg boltot üzemeltetni. Ráadásul az ország négy, egymástól távoli pontján látszik az, hogy valami nincs rendben.

Csenger és vidéke: Nem meglepő, hogy az egyik fehér folt a térképen az ország északkeleti csücske, a román-ukrán-magyar hármas határ környéke. Különösen Csenger és vidéke áll rosszul: ott a kisvárosban egy Coop-üzlet maradt nyitva, a környék legtöbb falvából pedig legalább 25-30 kilométert kell utazni, ha az ember szeretne bevásárolni. Az ország Mátészalkánál gyakorlatilag véget ér a Spar, a Reál és a Tesco számára is, keletebbre, egész Fehérgyarmatig csak a Penny Market, a Privát és a Coop ment el, Lidl és Aldi pedig legközelebb csak a nagyjából ötven kilométerre található Kisvárdán vagy Nyíregyházán van.

 

Akár ötven kilométert kell értük utazni

- Somogy közepe: Elszegényedő hely az ország délnyugati határvidéke is. A legkevesebb boltot azonban nem a határ közvetlen közelében lehet találni, hanem Somogy megye közepén: onnan legalább 25-30 kilométerre van Kaposvár vagy Dombóvár, és a másik irányban a Balaton-part is legalább ugyanennyi. Itt egyedül a CBA és a Coop jelenik meg néhány kisvárosban, de a legtöbb üzletlánc térképein egy óriási lyukat találunk a Balaton és Kaposvár között.

- A szerb határnál: Bács-Kiskun és Csongrád megye déli, ritkán lakott részeiben is van egy körülbelül 20-25 kilométer sugarú terület, ahol nem sok boltot éri meg kinyitni. Azon a vidéken, ahonnan egyaránt legalább 25 kilométert kell utazni Szeged, Baja és Kiskunhalas felé is, csak Bácsalmás néhány boltja közül lehet válogatni. És hiába van közel Szabadka, a határ szerb oldalára annyira lassú átjárni, hogy ez szinte senkinek nem éri meg.

- A zalaszentgróti járás: Alig költöztettek boltokat Zala megye és a Balaton-felvidék határvidékére is. A zalaszentgróti járást, amely egyaránt 20-25 kilométerre fekszik Zalaegerszegtől, Keszthelytől és Sümegtől is, egyedül a Penny és a Coop fedezte fel.

Miért legyen ott bolt, ahol nincs pénz?

legszegényebb tíz járás listáján hét olyat is találunk, amely a boltok térképének valamelyik fehér foltjára esik. A legnyomorúságosabb helyzetet a Dél-Alföldön, Kistelek és Bácsalmás környékén mérték, ott alig 40-41 ezer forint az egy lakosra eső összes nettó jövedelem havonta, de Somogyban Lengyeltóti vidékén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig Fehérgyarmaton és a környező falvakban is kevesebb mint 45 ezer forint jut havonta egy lakosra.

Amikor pedig a GKI elkészítette az egy főre jutó vásárlóerő térképét, települési szintre lebontva még jobban látszott, mekkora a baj a falvakban. Összesen 280 településen egy főre 66 ezer forint sem jutott havonta, az ország városainak és falvainak felében pedig el sem érte vagy alig haladta meg a havi összeg a 100 ezer forintot. A falusi kisboltok sanyarú helyzetét bemutató riportunkban arról panaszkodtak alföldi boltvezetők: nagyrészt közmunkások és nyugdíjasok élnek a környékükön, akik aligha fognak annyit vásárolni, amiből ki lehet gazdálkodni a béremeléseket. De ez a vásárlói kör legalább helyben marad – arra egyszerűen nincs pénze, hogy elmenjen a legközelebbi városig boltba.

Már a kisboltoknak sem éri meg maradni

Eközben lassan nagy bajba kerül a kisboltok vidéki hálózata is. A Blokkk.comgyűjtötte össze az adatokat: amíg 2003-ban még csak 40 olyan település volt a 3145 közül, ahol semmilyen bolt nem maradt, 2017 első félévében már 219 helyen nem lehetett bevásárolni. Ebben a csaknem másfél évtizedben a falusi boltok 40 százaléka megszűnt – a városokban lévő üzleteknél a csökkenés 12 százalékos volt. A portál elemzése azt is hozzáteszi ehhez: a magyar bolthálózat Európa többi részéhez képest az elaprózottabbak közé tartozik, ami egyértelműen árt a versenyképességnek.

Nem csak a boltoknak, a bankoknak sem éri meg minden kis faluban jelen lenni.
Az Abcúg például megtalálta az országnak azt a helyét, Mátraverebélyt, ahonnan néha akár 25 kilométert is kell utazni, hogy az ember nagy kezelési költség nélkül hozzájuthasson a pénzéhez. A 10 kilométerre lévő Nagybátony ATM-jéből ugyanis gyakran kifogy a pénz amikor egyszerre érkezik meg a fizetés, a nyugdíj és a családi pótlék, így nem marad más lehetőség, el kell menni Salgótarjánig. Az oda- és visszautazás még mindig olcsóbb, mint az a kezelési költség, amit a posta vagy a takarékszövetkezet levon, ha a faluban vesz fel valaki pénzt.

Ilyen a világ – Parragh László így kommentálta azt, hogy sok helyen már egy bolt sem marad. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az RTL Híradónak nyilatkozott arról, hogy a kis falvakban egyre nagyobb a baj. Szerinte egyszerűen arról van szó, hogy

a világ folyamata ilyen, a fiatalok elmennek a városba, elmennek egy nagyobb településre, netalántán külföldre, és a nyugdíjasok maradnak ezekben a kis falvakban.

De nem lát nagy problémákat Varga Mihály sem: a nemzetgazdasági miniszter szerint hiába szeretett volna az ÁFEOSZ-COOP Szövetség tárgyalni egy speciális járulékcsökkentésről, ilyenről nem lesz szó. Nem tapasztalták ugyanis, hogy vállalkozók bajba kerültek volna az ágazatban. Pedig sok üzletvezető arra panaszkodik: nagyjából meg kellene dupláznia az alkalmazottjai béreit, hogy fel tudja venni a versenyt a nagyobb üzletláncokkal.

Forrás: HVG
F
otó: Fülöp Máté

Cimkék: brand


vissza a hírekhez


Kiemelt hírek

összes hír
Franchise hálózatot kíván indítani? Jelentkezzen képzésünkre!
dátum 2018-02-13 idő 11:35

Mélyítse el franchise ismereteit, jelentkezzen a Dakexpo Kft. franchise képzéseire február 20. és 26-án.



Legolvasottabb hírek

összes hír


Franchise tanácsadás

További hírek

Logisztikai konferencia az Akvárium Klubban
dátum 2018-02-20 idő 13:20

Az automatizálás egészséges mértéke az intralogisztikában címmel egész napos konferenciát tart a Logi-Kom Kft. február 27-én.

Összerúgta a port a McDonald's egy indiai partnerével
dátum 2018-02-19 idő 13:18

Óva inti vendégeit 169 éttermének látogatásától a McDonald's.

Megnyitotta első két szállodáját Szlovéniában az Orbis Hotel Group
dátum 2018-02-15 idő 09:25

Szlovéniában terjeszkedik az Orbis Hotel Group

Franchise hálózatot kíván indítani? Jelentkezzen képzésünkre!
dátum 2018-02-13 idő 11:35

Mélyítse el franchise ismereteit, jelentkezzen a Dakexpo Kft. franchise képzéseire február 20. és 26-án.

Nagy sikerrel zárult a Franchise Börze
dátum 2018-02-09 idő 15:53

A Magyar Franchise Szövetség szervezésében lebonyolított hiánypótló rendezvényen több mint két tucat hálózat mutatkozott be és a látogatók száma is meghaladta a 400-at.